Nógrádmarcal község

Adatok

Régió: Észak-Magyarország
Megye: Nógrád megye
Kistérség: Balassagyarmati kistérség
Lakosság: 567 fő
Terület: 19.94 km²
Népsűrűség: 28,44 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 35

Fekvés

Nógrádmarcal, a Cserhát hegység északi nyúlványának a szélén, az Ipoly völgyének találkozásánál helyezkedik el. A falu egy erdőkkel határolt völgyben fekszik, átmenő forgalomtól mentesen, kellemes, csendes környezetben, barátságos, vendégszerető emberekkel.

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Aszódnál kell letérni a Balassagyarmat felé vezető útra, arról Szügynél lehet rátérni a Nógrádmarcal felé vezető útra.

Történelem

Lakott hely a történelem előtti időktől: 1907-ben kőkori leleteket tártak fel a közelben, s egy kettős gyűrűvel védett földvár is állt itt, amit egyes vélekedések szerint a szlávok építettek a népvándorlás korában. Az 1966-ban Rosner Gyula és Gádor Judit által a Kerekdombon végzett ásatás azonban az ott talált cseréptöredékek és cölöpnyomok alapján a vár Árpád-kori eredetére utal a korábbi vélekedésekkel szemben.

A település 3464 holdas területén egyidőben mindig több földbirtokos osztozott. A falu a XII. századtól a Zách nemzetség birtoka volt. Az első írásos említés szerint 1281-ben Zách nembeli Tiborc a helységnek Szügy felé eső, Záchtelek nevű részét fia, István beleegyezésével vejének, Haraszti Simonnak adta.

A falu plébániája 1332-ben már fennállt. A XIV. században a Kacsics nembeli Szécsényi Kónya birtoka volt, aki még 1330-ban Ákos nembeli Cselen fia és Sándor fia Jánosnak ajándékozta. Háláját fejezte ki ezzel, mert ez utóbbi személy, mint alétekfogó, éppen helyettesítette őt Károly Róbert asztalánál Zách Felicián híres merényletekor.

Közigazgatásilag a faluhoz tartozott Söj puszta is, ahol a 18. század végétől a második világháborúig jelentős majorsági gazdálkodás folyt.

A falu földművelésből élő lakossága 1960-as években még meghaladta a 900 főt, amit a helyi munkalehetőség hiánya a napjainkra 556 főre csökkentett. A falu infrastrukturális fejlettsége megfelelő, egészséges ivóvízellátás, gázellátás, telefon megoldott.

A község nevének alakulása

1281 – Morchol
1299 – Marsal
1327 – Morczal
1328 – Marchali
1350 – Marczaa
1698 – Marczal
1728 – Marczali
1850 – Martzal
1870 – Marczal
1905 – Nógrádmarczal és Nógrádmarcal

Épített örökség, műemlékek, kultúra, látnivalók

Mindenszentek temploma Templomtorony Római katolikus templom (Mindenszentek)

A római katolikus barokk templom 1773-ban épült, tornya azonban későbbi: 1809-ből származik.

Kulturális élet

A falu kulturális életében jelentős szerepet játszik a község néptánccsoportja, amely a korábbi években a „Ki mit tud” vetélkedőn az országos válogatóig jutott.

Sport

Megtalálható a füves nagy és kis focipálya, valamint strandröplabdapálya, az iskolaudvaron streetballpálya.

A helyi labdarúgó csapat a Megyei III. osztály, Balassagyarmati csoportjában játszik.

Utcakép Környék érdekességei

Nógrádi várak
Balassagyarmat (Palóc múzeum, Képtár, Vármegyeháza) 8 km
Ipolytarnóc (20 millió éves őslelet)
Szécsény (Forgách Kastély)
Csesztve (Madách kúria)
Horpács (Mikszáth ház)
Mohora (Tolnai Klári emlékház)
Hollókő (Világörökség település)
Strandolás (Balassagyarmat, Őrhalom)
Horgászat, lovaglás, kocsikázás, vadászat

Következő községek

További községek